a nótája is az

1
Minap múlatni mentemben
Jöve két kegyes előmben,
Egyik monda: Hallád, legény,
Melyikünk szebb, ez-é vagy én?

2
Felelém: Ez szót nem fejtem,
Vétekben én nem leledzem,
Nem akarok megfelelnem,
Mind szépnek tetszetek nékem.

3
Néktek szemetek fekete,
Két-két narancs kebletekbe,
Vagytok szépek személytekbe,
Édesek beszédetekbe.

4
Monda ismét: Kérdlek téged,
Melyinket vennéd inkább meg?
Melyinkért adnád több pénzed?
Mondd igazán feleleted!

5
De imhol néktek az igaz,
Szépségtekről rövid válasz,
Szömölcsöt visel mellyén az;
Azki legszebb, kisebbik az.

 

Elemzések

A vers első sorainak természettudományos szempontból nincs különösebb jelentősége, inkább a cselekményt vezető női karakterek bemutatása áll a középpontban. Ugyanakkor a következő sorokban található megjegyzés a fekete szemekről és az édes beszédről kapcsolatba hozható a genetikával és a nyelvészettel. A tudomány mai ismeretei szerint a szemek színét a gének határozzák meg, és a fekete szemek recesszív gén által dominált állapotnak tekinthetők. A beszéd édesessége is részben a genetikának tulajdonítható, hiszen a hangszervek felépítése és működése is genetikailag szabályozott.

A vers közepe felé található pénzért folytatott vitában a küllem alapján meghozandó döntés is összefüggésbe hozható a mai természettudomány választáselméleti ágával. Az általánosan elfogadott döntési modell szerint az emberek olyan szempontokat vesznek figyelembe, mint a hasznosság, a kockázat és a preferenciák. Ebben az esetben a költő a szépség és a pénz tekintetében próbálja meghozni a legoptimálisabb döntést.

A vers záró sorában található megjegyzés a szépségről is bevonható a természettudományba. A szépség ideálja evolúciós szempontból a partnerkiválasztásban játszik szerepet. A túlélés és a fajfenntartás érdekében az emberek hajlamosak vonzóbbnak tartani olyan személyeket, akik olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek egészségesebb vagy más előnyöket jelző jeleknek tekinthetők.

Ezért elmondható, hogy a vers természettudományos szempontból jelentősége van, mivel olyan témákat érint, amelyek a genetika, a nyelvészet, a választáselmélet és az evolúcióval kapcsolatos információkkal hozhatók összefüggésbe.

A versnek teológiailag nincsenek közvetlen utalásai, közeledési pontjai. Azonban az alábbiakban bemutatok néhány érdekes összefüggést, amelyek a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira vonatkoznak.

Bibliatudomány:

A bibliatudomány keretén belül a versben található "kegyes" kifejezés érdekes lehet. Ebben az esetben a kegyesek olyan karakterek, akik szépségüket rivalizálják, és a vers további részében megpróbálják meghatározni, hogy melyikük a szebb. Mivel a Biblia gyakran tartalmaz hasonló történeteket rivalizáló vagy önmagukat tökéletesnek tartó karakterek között, ez a rész az emberi természetet és az önteltséget mutatja be.

Patrisztika:

A patrisztika idején (az első öt évszázadban) a keresztény gondolkodók nagy figyelmet fordítottak az emberi természet és a szépség témájára. Azonban a versben ez nem a teológiai vagy spirituális szépségről szól, hanem elsősorban a fizikai szépségről. A patrisztikus gondolkodók azonban elemezhették volna a vers témáját az egyediség, a tökéletesség vagy az Isteni teremtés tekintetében.

Skolasztika:

A skolasztika abból a korszakból származik, amikor a katolikus egyház nagy hatással volt a filozófiára és a teológiára. A versben az egyik karakter arra koncentrál, hogy melyikük a szebb, és megpróbálja kideríteni, hogy melyikükért lenne hajlandó több pénzt adni. Ez azonban összecsap a skolasztikus gondolkodással, amely azt hangsúlyozza, hogy a külső tulajdonságok vagy a fizikai szépség nem játszik szerepet az érték vagy a méltóság meghatározásában.

Ezenkívül a versben megjelenő cím, valamint a török és a kegyes kérdése is érdekes lehet abból a szempontból, hogy a skolasztikusok az iszlám gondolkodással és a közös műveltséggel való párbeszéd során találkozhattak és tárgyalhattak.

Összességében a vers teológiailag nem nagyon jelentős, és nincs elég információ ahhoz, hogy mélyreható elemzést végezhessünk a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szempontjából. Azonban érdekes lehet végiggondolni ezeket a nézőpontokat, amikor a szépséggel és az emberi jellemekkel kapcsolatos témákat értelmezzük.

A vers elején található címadás a "HUSZONNYOLCADIK - EGY TÖRÖK ÉNEK: "BEN SEYRANA GIDER IKEN"" jelölésül szolgál a vers szűkebb környezetének megadására. Ezzel a címmel a vers alkotóját, Balassi Bálintot, a költészet Parrhasiusaként, aki a török uralom alatt élő Magyarországon alkotott, és a török kulturális hatások és ihletés megjelenítését teremti meg a versben.

A vers felépítése három részből áll. Az első részben a líraiság és a felszabadult hangulat jellemzi. Balassi meséli el, hogy egy séta során találkozott két gyönyörű nővel, akik vitatkoztak arról, melyikük a szebb. Ez az elem megmutatja a versek lírai krónikájának jellegét és a korábbi líravers hagyományhoz való kapcsolódást. A második részben a költő válaszában elutasítja a döntést, mondván hogy mindkét nő szép.

A harmadik részben már megszólal a költő probléma része, miszerint a nők választanak tőle, hogy melyiket választja. A válasza, hogy ő mindkettőjüket választaná, de ha muszáj lenne választania, akkor egyértelműen a kisebbiket, hiszen ő az igazán szép. Itt a költői én és a hős költő ellentéte megjelenik.

A versen belül vannak ismétlések, a „melyikünk" kérdés visszatérő szófordulat. Emellett kiemelendő az ellentétek kifejezése a "fekete" és "narancs" szavakkal, valamint a "kisebbik" és "legszébb" szavakkal is. Ezek a rendezőelv segítenek meghatározni a lírai én és a nők közötti ellentétet.

Személyes kapcsolatban a vers talán az életrajzi elemekkel is összeköthető Balassi életével, aki sokáig fogságban és fogságban élt a török uralom idején. Más elemzők azonban azt feltételezik, hogy a vers egy szélesebb politikai összefüggés része, és a török ellenállás erősítése irányába befolyásolja az olvasókat.

A magyar irodalom területén a vers Balassi Bálint művészi stílusának tipikus példája. Az alkotó kiválóan alkalmazza a reneszánsz és humanista hatásokat, és az eredeti költői életérzés jellemzi. Balassi Bálint egyik élesrehordója a történelemszeretetnek, amely korára jellemző.

Nemzetközi irodalom területén a vers összefüggése lehetséges a reneszánsz kori költészettel, és ezen belül is azon költők szellemiségével, akik a török uralom során éltek. Ilyenek voltak az osztrák Adelbert von Chamisso vagy Németország Johann von Tecklenburg vagy Anton A. P. Jenko. Alkotásaikban hasonló témákkal és szimbólumokkal dolgoznak, mint Balassi, és szintén a török uralom alatti Magyarországon élő költők vagy írók.

A vers így általánosan szólva a lírai költészet egy tipikus példája, amelyben a lírai én hangulatát és önmeghatározását mutatja be, miközben a török kultúra jellemzőit is megjeleníti. Ezért magyar irodalomtudományi és nemzetközi összefüggésekben egyaránt érdekes lehet az elemzése.